Módosul a Tour de Hongrie budapesti útvonala, de ez nem érinti a Várat
A Magyar Körverseny szervezői biztonsági és rendezvénytechnikai okok miatt módosították a verseny 5. szakaszának korábban bemutatott útvonalát. A kör nagy része változatlan marad, a rajt- és célterület az Árpád fejedelem útra, a Császár-Komjádi Uszoda elé kerül.
A módosítás legfőbb erénye, hogy a célvonal és a teljes célterület a 9,5 km hosszú körpálya része lesz, így még inkább kedvez a szurkolóknak – olvasható a Tour de Hongrie honlapján. A rajt után a Császár-Komjádi Uszoda elől északnak induló mezőny egy hajtűkanyarral fordul délnek, ismét áthaladnak a célterületen, majd az Elvis Presley térnél kanyarodnak fel a Margit hídra. A pesti oldalon a Jászai Mari térnél jutnak le az alsó rakpartra és a Parlament előtt robognak a Lánchídig.
A Széchenyi teret nagy ívben kerülik, így jutnak fel a felújított Lánchídra és át Budára. A Clark Ádám téren balra fordulnak és elhaladnak a Várkert Bazár előtt. A Vár megkerülése után egy hosszú jobbkanyarral fordulnak az Attila útra, és enyhe emelkedővel érnek el az Alagútig. Az Alagút kijáratánál érkeznek vissza a Clark Ádám térre, ahol ismét egy balkanyar következik, a Fő utcára.
Ez már lényegében a célegyenes, hiszen innen már csak a Bem térnél lesz két enyhe jobb-bal törés az úton és már vissza is értek a Margit híd alá, ahonnan már látszódni fog az uszoda előtt felállított célkapu.
Mivel az útvonalban nincs komoly emelkedő, így egyértelműen a sprintereknek kedvező szakaszt láthatunk május 14-én Budapesten. A tiszta és biztonságos verseny érdekében alakították a szervezők az utolsó kilométereket is, hiszen az Alagúttól a Császár-Komjádi Uszodáig szinte alig van kanyar az úton, az utolsó 400 méter pedig nyílegyenes lesz. A befutó körpályára kerülésével a nézők folyamatos akciókat láthatnak a rajt- és célterületen, ahol három részhajrára is sor kerül a 4, a 8. és a 12. körben.
A verseny teljes távját 16 kör alatt teljesítik a versenyzők. A szakasz hossza 150 km lesz – ezzel is tisztelegve a 150 éves Főváros előtt.
(Nyitókép: tourdehongrie.hu)
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…
Nem véletlenül február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja: 1947-ben ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Váci utca 47. számú házban található lakásából a Rákosi Mátyás által vezetett kommunisták megbízására és koholt vádja alapján a hazánkat megszállóként elnyomó szovjet hatóságok.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
