Magyar géniuszok nyomába eredhetünk a Várkert Bazárban
Egy újabb ingyenes szabadtéri kiállítást tekinthetünk meg a Várkert Bazár Gloriett rámpáján. A festői környezetben megrendezett, minden bizonnyal a világ egyik legszebb látképével rendelkező szabadtéri tárlat a magyar tudománytörténet legjelentősebb mérföldkövein keresztül mutatja be, hogy a magyar lángelmék, tudósok, feltalálok - Bolyai Jánoson keresztül Gábor Dénesen át egészen Barabási Albert Lászlóig - mit adtak a világnak, s az emberiségnek.
A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek felese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek. Kicsinységében tán nem szabad, hogy viszont lenézze, akik őt lenézik, és nagyon kell szeretnie, akik őt szeretik. A szeretetnek sok módja van, s egyet sem szabad fitymálnia; fia pedig mentül kevesebb van, annál több iránt kell türelmesnek lennie. Ez minden, amivel kelet népe a nyugatnak tartozik. Ennyit megér az, hogy mégis csak magának él, mikor részt vesz a világ életében, s hogy a helyet, melyen kívül a nagy világon más nincsen számára, ez a nagyvilág mégis csak az önnön biztonsága őrálló helye gyanánt védje és bástyázza körül. A Csaba útja az égen írt utat honfoglaló kelet népének. S így van megírva, hogy égen és földön, tudásban, szépségben és munkában mindenütt honfoglaló legyen kelet népe.
- írta a Nyugat alapító főszerkesztője, Ignotus Hugó (1869-1949) a folyóirat első számának legelső, programadó cikkében.
És igen, a világban a magyar emberek lélekszáma ugyan sohasem predesztinálta népünket arra, hogy távoli országok távoli nemzeteinek gyermekei ismerjék hazánkat. Mégis a magyar lángelmék, tudósok, feltalálók, és persze a magyar sportolók sikerei elvitték a világba nemzetünk és hazánk jó hírnevét. A „Heuréka!” – A magyar géniusz nyomában elnevezésű november végéig látogatható szabadtéri tárlat pedig éppen ezeket a személyeket és találmányokat mutatja be a nagyérdeműnek. A kiállítást Fodor Gergely, a Várkapitányság vezetője, valamint Dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, amelyről az alábi videó készült:
„Heuréka!” (Megtaláltam!) – kiáltotta Arkhimédész, amikor a legenda szerint fürdés közben felfedezte a felhajtóerőt. A számos hasznos felismeréshez vezető kísérletező módszer tudományos rangra emelése éppen úgy magyar származású tudóshoz köthető, ahogyan a Rubik-kockától a flow-élményig, a televíziótól az mRNS-technológiáig megannyi tudományos eredmény. A kiállítás két friss Nobel-díjasunk, Karikó Katalin és Krausz Ferenc sikerének apropóján ad ízelítőt a modern kor magyar származású tudósainak korszakalkotó felfedezéseiből, amelyek kiállták az idő próbáját és hozzájárultak jelen világunk alakulásához. A hol klasszikusnak számító, hol újszerű, vagy napjainkban kifejezetten népszerű találmányokat, tudományos eredményeket, létrehozóikat és a köztük lévő kapcsolódásokat négy tematikus blokkban mutatjuk be. Az installációkon elmerülhetünk a térben rejlő kreatív lehetőségekben, rácsodálkozhatunk arra a lendületre, amellyel az emberiség meghódította a világűrt, elkalandozhatunk a virtuális valóság alapjául szolgáló energetikai kutatások és a számítógép forrásvidékére, illetve a testi és lelki egészségünket támogató felfedezések világába is.
- írják a kiállítás beharangozójában.
Aki pedig szeretné az egyik – a kiállítás anyagában is szereplő - magyar lángelme tárlatvezetésével, nos annak minden vágya teljesülhet, ugyanis 2024. október 26-án Gál Vilmos kurátorral és Domokos Gáborral, a Gömböc egyik megalkotójával tekintheti meg a kiállítást.
Az exkluzív programra itt lehet jegyet venni!
Olvasóinknak azt javasoljuk, hogy eredjenek Ők is a magyar géniuszok nyomába és tekintsék meg a magyar tudománytörténet legfontosabb mérföldköveinek tablóit! Jó szórakozást kívánunk!
Jó szórakozást kívánunk!
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni Jakab emléke előtt, aki a XIX. századi hazai festészet meghatározó alakja volt. Az itáliai származású festőmestert József nádor hívta még 1834-ben Bécsből Pozsonyba, majd rá két évre már Pestre, ahol 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai festőművészképzés egyik fontos helyszíne volt, olyan tanítványokkal többek között, mint Lotz Károly, Zichy Mihály, illetve Szemlér Mihály.
Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol lakott a magyar irodalom valaha élt legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, mely hírességekkel élt Szabó Dezső közös albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei. Gyere el június 28-án és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!
A budai várkerület mindig is a magyar kultúra egyik bölcsője volt. Kultúra terén pedig ma is példaértékű programokkal várja a szépségre, katarzisra, illetve tudásra vágyó embereket. Nem véletlen, hogy az ilyen típusú rendezvényeknek otthont adó kulturális helyszínek száma is elég magas a picinyke területű kerülethez képest, hiszen a MáraiKult, a Virág Benedek Ház, a Jókai Anna Szalon, a Tér-Kép Galéria, a Vízivárosi Klub, a Borsos Miklós Emléklakás, illetve a Várnegyed Galéria mind-mind a fent említett nemes célt szolgálják. Júniusban is számtalan program várja a kikapcsolódásra vágyó és kultúrára szomjazó közönséget.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
