Ma 70 éve játszották az évszázad mérkőzését, a 6:3-as diadalt
Az a Puskás Ferenc volt az aranycsapat kapitánya, akinek irányításával 1953. november 25-én a londoni Wembleyben a magyar csapat megtörte Anglia veretlenségét. Azt viszont kevesen tudják, hogy Puskás Öcsi vagy becenevén a „száguldó őrnagy” miután a rendszerváltást követően hazatért Magyarországra, akkor itt, a Várnegyedben talált új otthonra.
A visszaköltözése után a Logodi utcában találta meg otthonát a világklasszis labdarugó, aki már 1952-ben a helsinkiben aranyérmes olimpiai csapatnak is kapitánya volt. A ballábas világklasszis vezette csapat londoni mérkőzését nem csak a két országban figyelték, hanem egész Európa és az akkori futballvilág figyelemmel kisérte. Az „évszázad mérkőzésének” szövetségi kapitánya Sebes Gusztáv volt. A Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula. Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II. László és a cserekapus Gellér Sándorból álló csapat mérkőzését az egész ország hallgatta. 1953-ban ugyanis még Magyarországon nem volt televíziózás, ezért a mérkőzést mindenki a rádión követte, a sportriporter a legendás Szepesi György volt. Mai elidegenedett világunkban elképzelhetetlen, de akinek nem volt rádiója az bekéredzkedett a szomszédjához. Az egész országnak együtt dobbant a szíve és kiáltott fel a góloknál.
Az ellenfél lerohanásának taktikájával játszó magyar válogatott már az első percben megmutatta erejét, amikor Bozsik labdaszerzéséből gólt szerzett. Majd negyedóra elteltével az angolok egyenlítettek, egészen öt percig, amikor is Czibor felfutása után Hidegkuti újra betalált az ellenfél kapujába. Az „évszázad gólját”. Czibor gurította Puskásnak aki cselével elfektette a becsúszó Wrightot, majd bombatalálattal szakította a rövid felső sarkot (1–3). A 29. percben Bozsik huszonöt méterről szabadrúgásába tette bele Puskás a lábát, ami bepattogott az angol kapuba (1–4). Az első félidőben ugyan még Mortensen révén szépített az angol válogatott (2–4), azonban a második félidőben, az 50. percben Bozsik a tizenhatoson kívülről talált be az angolok kapujába (2–5), majd három perccel később Hidegkutit mesterhármast állított be (2–6), amit Ramsey büntetőgólja már csak szépíteni tudott (3–6).
A Rákosi Mátyás által vezetett, hatalmon lévő Magyar Kommunista Párt (MKP) a propagandagépezett által a saját sikereként, sőt egyenesen a „a szocializmus győzelmeként” könyvelte el az aranycsapat londoni győzelmét. A mérkőzésen pályára lépő magyar játékosok, valamint Mándi Gyula edző, Sebes Gusztáv szövetségi kapitány és Szepesi György rádióriporter is kitüntetést kapott.
Talán nem lenne botorság Budavár Díszpolgárának, a legismertebb magyarnak, Puskás Ferencnek emléktáblát állítani a Várnegyedben is, egykori otthona falán.
A háború előtt a mai pesti oldalhoz hasonlóan a budai korzón is impozáns szállodák sorakoztak. A Várkert-rakparton többek között a szomszédos Széchenyi-palotáról elnevezett pazar külsejű és patinás enteriőrrel rendelkező Széchenyi-szálló állott, amelyet 1890-től Corso-szállónak, majd végül 1898-tól Fiume Szállónak neveztek. A fővárosi polgárok azonban „Fiume” névvel nem csak a fantasztikus Duna-parti panorámával rendelkező hotelt illették, hanem a benne működő pazar kávéházat is.
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Az egykori Pest az Alagút megnyitásával pumpált életet a Várhegy nyugati oldalán húzódó Krisztinavárosnak keresztelt budai városrészbe. Ma már nem is gondolunk bele, de a festői tájat - benne a Horváth-kert, illetve a Vérmező buja növényzetét - az Ördögárok vizével öntözték, s részben ma is ez táplálja a fák, növények gyökereit. A patak, illetve az azon átvezető híd egyik szép, de szinte elrejtett emléke tabáni emlékkő, amely valahol a tabáni park, az Erzsébet-szobor, illetve az Arany Szarvas kiszögelésének közepén bújik meg. Olyannyira, hogy az erre járó turisták fényképezgetik ugyan, de az itt élők előtt sokszor észrevétlen marad.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
