Ma 70 éve játszották az évszázad mérkőzését, a 6:3-as diadalt

Ma 70 éve játszották az évszázad mérkőzését, a 6:3-as diadalt

Az a Puskás Ferenc volt az aranycsapat kapitánya, akinek irányításával 1953. november 25-én a londoni Wembleyben a magyar csapat megtörte Anglia veretlenségét. Azt viszont kevesen tudják, hogy Puskás Öcsi vagy becenevén a „száguldó őrnagy” miután a rendszerváltást követően hazatért Magyarországra, akkor itt, a Várnegyedben talált új otthonra.

A visszaköltözése után a Logodi utcában találta meg otthonát a világklasszis labdarugó, aki már 1952-ben a helsinkiben aranyérmes olimpiai csapatnak is kapitánya volt. A ballábas világklasszis vezette csapat londoni mérkőzését nem csak a két országban figyelték, hanem egész Európa és az akkori futballvilág figyelemmel kisérte. Az „évszázad mérkőzésének” szövetségi kapitánya Sebes Gusztáv volt. A Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula. Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II. László és a cserekapus Gellér Sándorból álló csapat mérkőzését az egész ország hallgatta. 1953-ban ugyanis még Magyarországon nem volt televíziózás, ezért a mérkőzést mindenki a rádión követte, a sportriporter a legendás Szepesi György volt. Mai elidegenedett világunkban elképzelhetetlen, de akinek nem volt rádiója az bekéredzkedett a szomszédjához. Az egész országnak együtt dobbant a szíve és kiáltott fel a góloknál.

Az aranycsapat (guggol: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula; állnak: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II. László)

Az ellenfél lerohanásának taktikájával játszó magyar válogatott már az első percben megmutatta erejét, amikor Bozsik labdaszerzéséből gólt szerzett. Majd negyedóra elteltével az angolok egyenlítettek, egészen öt percig, amikor is Czibor felfutása után Hidegkuti újra betalált az ellenfél kapujába. Az „évszázad gólját”. Czibor gurította Puskásnak aki cselével elfektette a becsúszó Wrightot, majd bombatalálattal szakította a rövid felső sarkot (1–3). A 29. percben Bozsik huszonöt méterről szabadrúgásába tette bele Puskás a lábát, ami bepattogott az angol kapuba (1–4). Az első félidőben ugyan még Mortensen révén szépített az angol válogatott (2–4), azonban a második félidőben, az 50. percben Bozsik a tizenhatoson kívülről talált be az angolok kapujába (2–5), majd három perccel később Hidegkutit mesterhármast állított be (2–6), amit Ramsey büntetőgólja már csak szépíteni tudott (3–6).

A Rákosi Mátyás által vezetett, hatalmon lévő Magyar Kommunista Párt (MKP) a propagandagépezett által a saját sikereként, sőt egyenesen a  „a szocializmus győzelmeként” könyvelte el az aranycsapat londoni győzelmét.  A mérkőzésen pályára lépő magyar játékosok, valamint Mándi Gyula edző, Sebes Gusztáv szövetségi kapitány és Szepesi György rádióriporter is kitüntetést kapott.

Talán nem lenne botorság Budavár Díszpolgárának, a legismertebb magyarnak, Puskás Ferencnek emléktáblát állítani a Várnegyedben is, egykori otthona falán.

Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis
Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis

"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.

„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt
„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt

Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!

Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József
Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József

Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.