Savoyai Jenő vagy másnéven Savoyai Eugén 1663. október 18-án a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó francia tábornoknak, Eugéne-Maurice de Savoie-Carignannak (1635–1673) és Olympe Mancini bárónőnek (1640–1708), Mazarin bíboros unokahúgának legkisebb gyermekeként született Párizsban.
A meglehetősen alacsony, s talán éppen ezért hatalmas parókákat viselő Savoyai Jenő 1683-ban részt vett Bécs felmentésében, amelynek során egy dragonyosezred tulajdonosává vált. Ezután az esztergomi diadal harcaiban jeleskedett. Itt ismerte fel különleges hadászati tehetségét unokatestvére, Lajos badeni őrgróf (1655-1707).
Budavár visszavételében már oroszlánrésze volt, azt azonban kevesen tudják, hogy a harcok közben jobb kezén súlyos sérülést szenvedett, melyből felépülve újra a török elleni harcokba tért vissza előbb a nagyharsányi csatában, majd egy évvel később, 1697. szeptember 11-én a szövetséges keresztény seregek élén hatalmas győzelmet aratott Zentánál az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.
Az ezek után zentai győzőként emlegetett herceg számtalan csatában vett részt Európa-szerte, a XVII. század egyik legnagyobb hadvezére és katonai lángelméje végül szélütés következtében halt meg a bécsi udvarban. Emlékét számos névadás – többek között utca, tér, illetve park – őrzi országszerte, a budavári Savoyai-teraszon és a bécsi Burg előtt is lovasszobrot emeltek nagysága elismeréseként, számtalan festő- és, szobrászművészt ihletett meg, valamint hadihajók és hadosztályok viselték a nevét. Emlékét mi is őrizzük!
