Közeledik a majális, nekünk pedig egy régi budavári fénykép jutott róla eszünkbe…
A fénykép elkészítésekor 1948. május elsejét írunk. Keserédes kép ez, hiszen alig három év telt el a magyar történelem egyik legnagyobb háborús pusztítása óta, mégis van abban valami meghitt, ahogyan egy apa a kislányával kézen fogva belépnek a mindenféle cukros finomságot rejtő cukrászda ajtaján.
Az 1947-ben 120 éves jubileumát ünneplő Ruszwurm cukrászdába…
Melynek homlokzatán tábla hirdeti, hogy ebből a házból indult el a budavári cukrászsütő mesterség. Mindemellett az ostrom alatt szétlőtt épület falán mintegy a háború mementójaként lövésnyomok láthatók. A korábbi országgyűlési választások évét jól mutatja, hogy Mészáros Lázárnak Magyarország első hadügyminiszterének, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek és a haza atyjának, Kossuth Lajosnak a portréja diszíti falragaszként a szomszéd ház falát. A fotó felér egy egész történelem tankönyvvel. Még egy év sem telt el a kékcédulás választások óta, amikor választási csalással hatalomra jutottak a Rákosi Mátyás vezette kommunisták, a megszálló szovjetek segítségével.
A 120 éves tábla története, pedig az, hogy a budai várban, a Szentháromság utca 7. számú házban 1827-ben kezdte meg működését Schwabl Ferenc cukrász, és e helyen megszakítás nélkül működik egy patinás cukrászda. A cukrászda mindig női ágon öröklődött: Schwabl unokahúgának lányát Ruszwurm Vilmos vette el, aki ott inaskodott és szabadult fel, majd mint tulajdonos ő adta az üzlet nevét, 1884-től 1922-ig vezette a cukrászdát. 1945-ben újra kellett kezdeni az üzlet felvirágoztatását. Néhány év után régi híréhez méltóvá vált a cukrászda, 1951. február 20-án államosították.
A mai Ruszwurm helyén, a budavári Szentháromság tér 7. alatt először 1827-ben nyitott cukrászdát Schwabl Ferenc, cukrászmester. 1830 nyarán bekövetkezett halála után, özvegyét feleségül vette Richter Leonhard, aki sütőmesterként József nádor alkalmazásában állt. A biedermeier enteriör is ekkor készült, amely csodával határos módon átvészelte még az ostromot is. Richter 1847-ben bekövetkezett halála után Müller Antal cukrász lett az új tulajdonos.
1846-tól Müller Antalé volt az üzlet, aki Ferenc József császár asztalát is díszítette. Örökébe özvegye, Schwabl unokahúga lépett. Lányuk férje, Ruszwurm Vilmos1884- ben vette át a patinás üzletet, mely ma is az ő nevét viseli. A koronázás alkalmából díszes cukordobozt és édességekből készített virágcsokrot nyújtottak át Erzsébet királynénak, aki később is a Ruszwurmból hordatta a reggelijét. A legkülönfélébb társasági események szervezői is a budai cukrászda finomságait választották, Pest-Budán éppúgy, mint Bécsben. 80 éve Tóth Ferenc vette át az üzletet, s az 1951-es államosításig Ruszwurm Vilmos szellemében vezette. Az 1959-60-ban felújított patinás budai cukrászda berendezési tárgyai között ma is jólesik kávé és sütemény mellett elbeszélgetni.
- írta meg a Premier Magazin, 2002. májusi lapszáma.
Különleges kép, ugye?
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Az egykori Pest az Alagút megnyitásával pumpált életet a Várhegy nyugati oldalán húzódó Krisztinavárosnak keresztelt budai városrészbe. Ma már nem is gondolunk bele, de a festői tájat - benne a Horváth-kert, illetve a Vérmező buja növényzetét - az Ördögárok vizével öntözték, s részben ma is ez táplálja a fák, növények gyökereit. A patak, illetve az azon átvezető híd egyik szép, de szinte elrejtett emléke tabáni emlékkő, amely valahol a tabáni park, az Erzsébet-szobor, illetve az Arany Szarvas kiszögelésének közepén bújik meg. Olyannyira, hogy az erre járó turisták fényképezgetik ugyan, de az itt élők előtt sokszor észrevétlen marad.
Ha nem évtizedekben gondolkodunk, hanem évszázadokban, akkor nem nehéz belátni, hogy az egykori Buda városának, a mai Várnegyednek a jelentősége elég meghatározó volt a magyar történelem alakulása szempontjából. Ezen belül pedig a budavári polgárváros legfontosabb tere a Szentháromság tér, s így talán nem túlzás, ha azt írjuk alábbi cikkünkben, hogy az ország főteréről van szó.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
