Kiállítással emlékeznek a kommunista diktatúrák áldozataira a Várban
Nem véletlenül február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja: 1947-ben ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Váci utca 47. számú házban található lakásából a Rákosi Mátyás által vezetett kommunisták megbízására és koholt vádja alapján a hazánkat megszállóként elnyomó szovjet hatóságok.
A Moszkva bábjaként tevékenykedő Magyar Kommunista Párt hatalma a megszállók akarata miatt 1945 után folyamatosan növekedett, noha a magyar választók jelentős többsége a választásokon a kisgazdákat támogatta. Míg a kommunisták csupán 17%-os eredményt értek el, addig az FKGP 57%-os abszolút többséget szerzett. Ennek ellenére a megszállók kötelezték a kisgazdákat, hogy be kell venniük a kommunistákat a kormányba. A hatalom birtokában meg is indították a demokrácia leépítésére irányuló szalámi politikájukat, amelynek kemény végpontja a politikai ellenfelek felőrlése, illetve megsemmisítése volt.
Az 1946. március 23-án elfogadott 1946. évi VII. a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvény adott ürügyet, a Magyar Közösség ügyeként elhíresült koncepciós eljárásban. Számos kisgazda politikust megvádoltak az összeesküvésben való részvétellel. A kommunisták kérlelhetetlen ellenfeleként harcoló Kovács Béla volt a kisgazda párt főtitkára, akinek a „kilövése” a kormánypárt felszámolásával volt egyenlő. A kommunista hatalom propaganda-szócsöveként funkcionáló Szabad Nép 1947. legelején már Kovács büntetőjogi felelősségre vonását követelte. Azonban a parlament mentelmi bizottsága február 22-én megtagadta Kovács mentelmi jogának felfüggesztését. Ennek ellenére a kommunisták által szorongatott kisgazda miniszterelnök, Nagy Ferenc nyomására Kovács még ugyanezen bejelentette lemondását a főtitkári posztjáról. Ezután február 25-én a kommunisták vasökleként működő államvédelmi osztály kihallgathatta a leköszönt politikust, megtévesztésként ugyan hazaengedték, de 18 óra körül a szovjet hadsereg katonai elhárítása kémkedés szervezésében való aktív részvétel vádjával lakásán letartoztatta, s őrizetbe vette. Kovács Béla 1947 júniusától 1951 szeptemberéig börtönbe raboskodott, majd a Szovjetunióba, a Gulágra hurcolták.
A történészek világszerte százmillió körüli főre teszik a kommunizmus áldozatainak számát, ezen emberek egy jelentős része kényszermunkatáborban halt meg.
Az emléknap apropóján rendhagyó kiállítás nyílt a Budai Várban, a Pasha Cafe-ban. A megnyitó díszvendégei a 98 éves Marton Ernesztinát, illetve a 105 éves Mohos Andort GULAG-GUPVI túlélők voltak.
A kiállítást Szalay-Bobrovniczky Vince, civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Továbbá köszöntőt mondott Nagyné Pintér Jolán a Gulag Alapítvány elnöke, illetve Dr. Kovács Emőke történész, aki egyben a kiállítás kurátora is, Démuth Réka Lilla grafikus, festőművésszel együtt. A kiállítás március végéig tekinthető meg a Pasha Cafe-ban! Jöjjenek és nézzék meg a kiállított képeket, és a QR kódok segítségével hallgassák meg a fotókhoz kapcsolódó történeteket. Ahol nem csupán Andor bácsi és Ernesztina néni életútjába nyerhetnek betekintést, hanem Hartmann Klára, Kerényi Lajos és Tóth István GULAG-GUPVI túlélők történeteibe is. Várunk mindenkit szeretettel!
- írják az alábbi Facebook-posztban.
A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
