Így esett foglyul Ferenc József a Budavári Királyi Palotában
A lapok csak két nappal később, 1871. február 9-én számoltak be a szerencsétlen esetről, amikor is I. Ferenc József (1830-1916) osztrák császár, magyar és cseh király, a korabeli Európa legnagyobb birodalmának, az Osztrák–Magyar Monarchiának uralkodója kelepcébe került a mai Budavári Palotanegyed területén. Az eset további pikantériája, hogy az uralkodó a szabadulását egy bátor magyar ifjúnak köszönhette.
A király mint fogoly címmel közölték a korabeli újságok a szerencsétlen esetet, amely 1871. február 7-én történt az uralkodóval itt, a Budavári Királyi Palota előtti - a mai Magyar Nemzeti Galéria előtti, illetve melletti - Várkertben. De mi is történt azon a februári napon? Az alábbi beszámolóból megtudhatjuk.
A király egy-két nap előtt szárnysegédével a várkertbe ment. Világos est lévén, szivarra gyujtott, s a kert egyik oldalán beszélgetésbe merülve, sétálgatott. A várkert felügyelője e közben nem hallván semmi beszédet a kertben s nem is gyanítván, hogy most késő este valaki ott lehessen, bezárta a kertet, s a király midőn vissza akart menni a palotába, az ajtót zárva találta. Mind ő, mind szárnysegéde megkísérelték a fölnyitást, de nem sikerült, dörömbölni kezdtek, de ennek sem volt eredménye. A tűnődésben, sétálásban a szárnysegéd egy kis kertészgyereket vesz észre, ki félve huzódott meg s kit szintén ide zártak. A király előhívatja s kérdezi, ha volna-e bátorsága a kert faláról leugrani? — A kis legény készséggel vállalkozott a küldetésre s a másik perczben már alant volt. Rövid idő múlva a Várnagy, kertész rémülve sietnek a kertbe, hol a király már várva várta a szabadulást. A várnagy nagy zavarral kért bocsánatot. A fiut megajándékozták. — A király valószínűleg csak rövid időre távozott a magyar fővárosból. Egy hó múlva a királyasszonynyal és az egész királyi családdal érkezik Budára s ezúttal valószínűleg Gödöllőn is több időt fog tölteni.
- írta meg A Hon című újság 1871. február 9-i lapszáma a király fogságba esésének részleteit.
Szerb Antal, akinek még kulcsregényének egyik legfontosabb helyszínét, az Ulpius-házat is itt, a Várnegyed falai alatti Hunfalvy Jánosról elnevezett kis zsákutcába álmodták meg az elbeszélés rajongói, imádta a Budai Várat. Erről szól az Utas és holdvilágban leírt vallomása is.
Babits Mihály (1883-1941) életművének egy jelentős részét nem tollal, autográf kéziratként, hanem hordozható írógépén írta. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, de a XX. század első felében egy írógép – az ingó dolgok között kiemelkedő - komoly értéket képviselt. Babitsnak több írógépe is volt, azonban az egyik elég híressé is vált. Hogy miért? Többek között erre is választ adunk alábbi cikkünkben.
Tíz nappal a világosi fegyverletétel után, 1849. augusztus 23-án Szemere Bertalan miniszterelnök vezetésével elássák a magyar Szent Koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát Orsovánál. Az osztrák császári hatóságok négy évvel később, 1853. szeptember 8-án megtalálják a kincseket, s először Bécsbe, majd Budára szállítják át.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
