Ezen a napon esett foglyul Ferenc József a Budavári Királyi Palotában
A lapok csak két nappal később, 1871. február 9-én számoltak be a szerencsétlen esetről, amikor is I. Ferenc József (1830-1916) osztrák császár, magyar és cseh király, a korabeli Európa legnagyobb birodalmának, az Osztrák–Magyar Monarchiának uralkodója kelepcébe került a mai Budavári Palotanegyed területén. Az eset további pikantériája, hogy az uralkodó a szabadulását egy bátor magyar ifjúnak köszönhette.
A király mint fogoly címmel közölték a korabeli újságok a szerencsétlen esetet, amely 1871. február 7-én történt az uralkodóval itt, a Budavári Királyi Palota előtti - a mai Magyar Nemzeti Galéria előtti, illetve melletti - Várkertben. De mi is történt azon a februári napon? Az alábbi beszámolóból megtudhatjuk.
A király egy-két nap előtt szárnysegédével a várkertbe ment. Világos est lévén, szivarra gyujtott, s a kert egyik oldalán beszélgetésbe merülve, sétálgatott. A várkert felügyelője e közben nem hallván semmi beszédet a kertben s nem is gyanítván, hogy most késő este valaki ott lehessen, bezárta a kertet, s a király midőn vissza akart menni a palotába, az ajtót zárva találta. Mind ő, mind szárnysegéde megkísérelték a fölnyitást, de nem sikerült, dörömbölni kezdtek, de ennek sem volt eredménye. A tűnődésben, sétálásban a szárnysegéd egy kis kertészgyereket vesz észre, ki félve huzódott meg s kit szintén ide zártak. A király előhívatja s kérdezi, ha volna-e bátorsága a kert faláról leugrani? — A kis legény készséggel vállalkozott a küldetésre s a másik perczben már alant volt. Rövid idő múlva a Várnagy, kertész rémülve sietnek a kertbe, hol a király már várva várta a szabadulást. A várnagy nagy zavarral kért bocsánatot. A fiut megajándékozták. — A király valószínűleg csak rövid időre távozott a magyar fővárosból. Egy hó múlva a királyasszonynyal és az egész királyi családdal érkezik Budára s ezúttal valószínűleg Gödöllőn is több időt fog tölteni.
- írta meg A Hon című újság 1871. február 9-i lapszáma a király fogságba esésének részleteit.
A magyar történelemben mindig jelentős szerepet játszott Szent István emlékezete. Szent István emlékezetében pedig mindig fontos szerep jutott a Budai Várnak. Már csak azért is, mert a hagyományos augusztus 20-i Szent Jobb körmeneteket valójában mindig itt a Várnegyedben tartották. De mióta és hogyan is ünneplik a magyarok Szent Istvánt? És miért pont augusztus 20-án van Szent Istvánt napja? Hogyan változott az ünnep az évszázadok alatt? Mióta van tűzijáték? Ezekre a kérdésekre is próbálunk válaszolni az alábbi cikkben!
A magyar könnyűzene ikonikus fővárosi helyszínén, az I. kerületi Tabánban idén is a magyar pop- és rocktörténet egykori nagyágyúi hozzák el a több napon át tartó fesztiválhangulatot. A Szent István Naphoz kapcsolódó Retro Tabán koncertsorozat még ma és holnap is igazi hazai legendákkal szórakoztatja a nagyérdeműt. A nosztalgikus életérzés, illetve a retró élmény biztosan garantált!
1887-ben éppen ezen a napon, augusztus 17-én született meg a Habsburg–Lotaringiai-ház sarja, IV. Károly (1887-1922), az utolsó magyar király, akit 1916-ban hitvesével, Bourbon-Pármai Zitával (1892-1989) együtt a Budavári Nagyboldogasszony-templomban koronáztak meg. Ekkor még senki sem sejthette, hogy a tragikus sorsú uralkodót megfosztják trónjától, s Horthy segítségével Portugáliába száműzik Magyarországról, ahol meghalt. Karmikus, de mindenképpen a sors fintora, hogy egy világháborúval később a kormányzót szintén Portugáliába száműzik, ahonnan már csak halála után térhet vissza Magyarországra.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
