Esti időutazásos mozi: Egy közel hatvanéves filmhíradó a Budai Várról
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
A filmhíradót Fehéri Tamás (1927-2002) magyar rendező-operatőr rendezte, aki ezernél is több filmriportot készített a Magyar Filmhíradó munkatársaként.
Vár, Krisztinaváros, Tabán. A vár és környéke a budapesti idegenforgalom központja. A műemlékek egész sora újjávarázsolt köntösben várja látogatóit. Legtöbben a vár központi helyét, a Szentháromság teret keresik fel. Itt a Mátyás-templom mellett új szálloda építését tervezik, a Hotel Matthias Rex-et. Az új szállodához tartozik majd a Mátyás királyt ábrázoló domborművel együtt a 700 éves Miklós-torony is. Az ősrégi Domonkos-rendi kolostor a II. világháborúban kiégett. Az új szálloda megőrzi majd az újjáépített műemlék falakat. Szobáit egyedi tervezésű stílbútorokkal teszik hangulatossá. A régi Mátyás-templom, amelyet a múlt század végén mai formájára építettek át. A századforduló idején készült fotók bizonyítják, hogy a Vár már akkor is vendégváró hely volt. A régi kocsmák helyén többnyire ma is hangulatos vendéglőket találunk, felfrissülve, újjászületve és különleges idegenforgalmi meglepetéssel tetézve. Úgy látszik, az útépítés irányítói éppen a legnagyobb turistaidényre összpontosították a vár úttesteinek felszedését, hogy így megkíméljék évszázados műemlékeinket a sok külföldi kíváncsi tekintetétől. Az idősebbek még emlékeznek a siklóra. Nos, néhány év múlva újból működni fog. Az I. kerület másik része a sűrűn lakott Krisztinaváros, impozáns új lakóházaival. (Honthy Hanna énekel): "Legyen a Horváth-kertben Budán!" A régi sláger nyomán kerestük meg a Horváth-kertet, de szerelmespárok helyett sakkozókat találtunk. A Gellérthegy meredek oldala, egykor szőlőbirtokok és kocsmák tömegével - ez a Tabán. Íme, néhány hangulatkép a múlt századból és a legfrissebb felvétel a rövidesen megnyíló új szórakozóhelyről, amely persze modern lesz, és hogy minél több vendéget vonzzon, olasz cégért visel. Itt is építik az utat, szélesítik a Hegyalja utat, sajnos elég lassan. A tabáni templom elé épített új ház nem túl szerencsés, bár ezt a hibát már a múlt században is elkövették. Befejezésül egy villantás az egyik újjávarázsolt műemlékre, a Semmelweis házra, amely a kerület oly sok műemlék épületével együtt harmonikusan illeszkedik a városrész modern arculatához.
- mesélik a film narrátorai.
Ilyenkor augusztus elején még a strandok medencéibe, a Balaton hűs hullámaiba vagy a tenger sós vizébe vágyakozunk, de az andalító nyári szellő ölelése, s a fényektől lüktető, kivilágított esti égbolt már jelzi: csillagfordulás lesz megint. Hamarosan ránk kacsintanak a domboldalon, a tőkék között megbújó, napfény-hizlalta szőlőszemek, de még itt a pillanat, amit meg kell élni: ezt kell, a mostot kell megélni! S az augusztusi szellő csiklandó simogatása is azt üzeni - mit üzeni? egyenesen rikoltozza -, hogy az emberi élet minden viszontagság ellenére mégiscsak szép. Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 21-én megírt költeményével köszöntjük a nyár utolsó hónapját.
A háború előtt a mai pesti oldalhoz hasonlóan a budai korzón is impozáns szállodák sorakoztak. A Várkert-rakparton többek között a szomszédos Széchenyi-palotáról elnevezett pazar külsejű és patinás enteriőrrel rendelkező Széchenyi-szálló állott, amelyet 1890-től Corso-szállónak, majd végül 1898-tól Fiume Szállónak neveztek. A fővárosi polgárok azonban „Fiume” névvel nem csak a fantasztikus Duna-parti panorámával rendelkező hotelt illették, hanem a benne működő pazar kávéházat is.
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
