Erzsébet nap van – Sissit is ünnepeljük

Erzsébet nap van – Sissit is ünnepeljük

Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el az éppen most 150 éves születésnapját ünneplő fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott.

Eredeti nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnőként a bajorországi Münchenben 1837. szentestéjén született vagyis Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia (1854-1898) 1837. december 24-én, tehát Szenteste született.

A későbbi magyar királyné bajor hercegnőként látta meg a napvilágot, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén lett osztrák császárné, illetve cseh és magyar királyné. Eredetileg csak családi körben becézték Sisinek, de Ernst Marischka (1893-1963), osztrák filmrendező és forgatókönyvíró 1955-ben Romy Schneider (1938-1982) főszereplésével bemutatott mozifilmje, Sissi – A magyarok királynéja után terjedt el az ismert ragadványnév. Erzsébetet egyébként Magyarország szerelmeseként is számon tartjuk, először 1857-ben járt Pest-Budán az akkor még húszadik életévét be sem töltő fiatalasszony, két kislányával érkezett a városba. A magyarországi utazás során megbetegedtek, amelynek következtében az egyik kislány, Zsófia belehalt a kórba. A tragédia ellenére a királyné sok időt töltött életéből Budán, pontosabban a Budavári Palotában és annak a déli szárnyában található Sissi-lakban, pontosabban vidékies házikóban, ahol nem mellesleg Erzsébet saját alpesi tehenei adták Sissi kedvenc italát, a tejet.

Éppen most szeptemberben volt 125 éve, hogy Erzsébet egy politikai indíttatású orvgyilkosságnak esett áldozatul. A XX. századi magyar történetírás egyik legkiemelkedőbb professzorának, a 100 éve született, a Hunfalvy utca egykori lakójának, Niederhauser Emilnek (1923-2010) 1985-ben a Helikon Kiadónál Merénylet Erzsébet királyné ellen címmel megjelent könyve a legértékesebb forrás, amelyből megismerhetjük Luigi Lucheni (1873-1910) olasz anarchista merénylő indítékait is.

Szóval, Erzsébet napon nekünk eszünkbe jut Sissi, a magyarok királynéja!

Versbe rejtett obszcén poénnal üzent Kosztolányi Dezső legjobb barátjának, Karinthy Frigyesnek
Versbe rejtett obszcén poénnal üzent Kosztolányi Dezső legjobb barátjának, Karinthy Frigyesnek

A magyar irodalomtörténet talán legszórakoztatóbb kapcsolata volt a két bohém budai zsúrpubi, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes legendás, elválaszthatatlan barátsága. Még a Négyesi-féle szemináriumokon kötöttek örök barátságot, s onnantól kezdve folyamatosan ugratták és megtréfálták egymást. A Nyár, nyár, nyár című költemény is ennek az élcelődésfolyamnak az egyik, s talán legviccesebb mementója.

Mi volt az a kurtakocsma? És volt-e ilyen Budán?
Mi volt az a kurtakocsma? És volt-e ilyen Budán?

Történészek jól tudják, hogy a Petőfi Sándor Falu végén kurta kocsma című versből ismert kurtakocsma nem csupán egy szellemes költői alliteráció, hanem a magyar vendéglátástörténet egykori időszakos italmérését jelenti. Kurtakocsmán elődeink a csak rövidített - tehát nem egész évre szóló - italmérési engedéllyel rendelkező, hanem megkurtított, időszakosan működtethető kocsmákat értették.

A Budavári Palotanegyed is helyet kapott az európai történelmi uralkodói központokat tömörítő szervezetben
A Budavári Palotanegyed is helyet kapott az európai történelmi uralkodói központokat tömörítő szervezetben

A napokban érkezett a hír, hogy az elmúlt években a Nemzeti Hauszmann Program keretében megújuló Budavári Palotanegyed is tagja lett a legnevesebb uralkodói központokat tömörítő European Royal Residences elnevezésű szervezetnek

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.