Erzsébet nap van – Sissit is ünnepeljük
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el az éppen most 150 éves születésnapját ünneplő fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott.
Eredeti nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnőként a bajorországi Münchenben 1837. szentestéjén született vagyis Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia (1854-1898) 1837. december 24-én, tehát Szenteste született.
A későbbi magyar királyné bajor hercegnőként látta meg a napvilágot, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén lett osztrák császárné, illetve cseh és magyar királyné. Eredetileg csak családi körben becézték Sisinek, de Ernst Marischka (1893-1963), osztrák filmrendező és forgatókönyvíró 1955-ben Romy Schneider (1938-1982) főszereplésével bemutatott mozifilmje, Sissi – A magyarok királynéja után terjedt el az ismert ragadványnév. Erzsébetet egyébként Magyarország szerelmeseként is számon tartjuk, először 1857-ben járt Pest-Budán az akkor még húszadik életévét be sem töltő fiatalasszony, két kislányával érkezett a városba. A magyarországi utazás során megbetegedtek, amelynek következtében az egyik kislány, Zsófia belehalt a kórba. A tragédia ellenére a királyné sok időt töltött életéből Budán, pontosabban a Budavári Palotában és annak a déli szárnyában található Sissi-lakban, pontosabban vidékies házikóban, ahol nem mellesleg Erzsébet saját alpesi tehenei adták Sissi kedvenc italát, a tejet.
Éppen most szeptemberben volt 125 éve, hogy Erzsébet egy politikai indíttatású orvgyilkosságnak esett áldozatul. A XX. századi magyar történetírás egyik legkiemelkedőbb professzorának, a 100 éve született, a Hunfalvy utca egykori lakójának, Niederhauser Emilnek (1923-2010) 1985-ben a Helikon Kiadónál Merénylet Erzsébet királyné ellen címmel megjelent könyve a legértékesebb forrás, amelyből megismerhetjük Luigi Lucheni (1873-1910) olasz anarchista merénylő indítékait is.
Szóval, Erzsébet napon nekünk eszünkbe jut Sissi, a magyarok királynéja!
Ilyenkor augusztus elején még a strandok medencéibe, a Balaton hűs hullámaiba vagy a tenger sós vizébe vágyakozunk, de az andalító nyári szellő ölelése, s a fényektől lüktető, kivilágított esti égbolt már jelzi: csillagfordulás lesz megint. Hamarosan ránk kacsintanak a domboldalon, a tőkék között megbújó, napfény-hizlalta szőlőszemek, de még itt a pillanat, amit meg kell élni: ezt kell, a mostot kell megélni! S az augusztusi szellő csiklandó simogatása is azt üzeni - mit üzeni? egyenesen rikoltozza -, hogy az emberi élet minden viszontagság ellenére mégiscsak szép. Radnóti éppen 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 21-én megírt költeményével köszöntjük a nyár utolsó hónapját.
A háború előtt a mai pesti oldalhoz hasonlóan a budai korzón is impozáns szállodák sorakoztak. A Várkert-rakparton többek között a szomszédos Széchenyi-palotáról elnevezett pazar külsejű és patinás enteriőrrel rendelkező Széchenyi-szálló állott, amelyet 1890-től Corso-szállónak, majd végül 1898-tól Fiume Szállónak neveztek. A fővárosi polgárok azonban „Fiume” névvel nem csak a fantasztikus Duna-parti panorámával rendelkező hotelt illették, hanem a benne működő pazar kávéházat is.
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
