Éppen 110 évvel ezelőtt hunyt el a Feszty-körkép névadó festője
Feszty Árpád (1819-1914) a Felvidéken született. Iskoláit Komáromban, Pozsonyban, majd a Budai Főreáltanodában végezte.
A Főreálból azonban kicsapták, mert politikai és irodalmi kört alapított barátaival közösen, így a 16 éves fiú először vándorszínésznek állt, majd Münchenbe utazott, ahol főleg a festészetet tanulmányozta, festeni tanult. Itt ismerkedett meg első mesterével, aki felismerte tehetségét, Karl Kubinsky (1837-1889) cseh-német festővel. Tanulmányait Bécsben, Párizsban, Firenzében és Velencében folytatta, majd hazaköltözött Budapestre. Itt, 1888-ban Jókai Mór (1825-1904) nevelt lányát, Jókai Rózát (1861-1936) vette feleségül, aki Laborfalvi Róza és Lendvay Márton színművészek házasságon kívüli kapcsolatából született gyermek volt, akit Jókai örökbefogadott. Ő maga is festőművésznek tanult, többek között Székely Bertalantól, Lotz Károlytól, illetve a müncheni festőtanártól, Liezen-Mayer Sándortól sajátította el a festőművészet csínját-bínját. A Bajza utcai palotában, az úgynevezett Feszty-villában évekig együtt éltek a magyar regényírás atyjával, Jókai Mórral. Itt hatalmas társas életet éltek.
A Feszty-szalonban járatos volt mindenki, aki akkoriban Valaki volt Budapesten. Nők közül a legszebbek, politikusok közül a legnépszerűbbek, művészek közül a legtehetségesebbek, korhelyek közül a legjobb ízűek. Fesztyben, bár maga el tudott volna élni egy csőszkunyhóban egy darab szalonnán, megvolt a reneszánsz urak pompakedvelő vendégszeretete
- írta Herczeg Ferenc (1863-1954) író.
1892-1894 között készítette több neves festő közreműködésével a Magyarok bejövetele című körképét a millenniumi kiállításra, amelyet aztán a Városliget pavilonjában állítottak ki. Kilenc faliképet festett az Operaház előcsarnokába, illetve ő díszítette a Fővárosi Törvényszék faliképeit is. Feszty Árpád 1914-ben halt meg pünkösd hajnalán a horvátországi Lovranban, az otthonául szolgáló Flóra-villában. Holttestét a Műcsarnokban ravatalozták fel. Özvegye, Jókai Róza 1936-ban bekövetkező halálát - a korabeli sajtót is foglalkoztató -szerencsétlen baleset okozta, ugyanis egy kályhából kipattanó parázs meggyújtotta a ruháját és annyira megégett, hogy a kórházban több napos orvosi küzdelem ellenére sem tudták már megmenteni.
A városligeti körkép-pavilon a II. világháborúban bombatalálatot kapott, a kép is megsérült. Végül a képmentő társaság tagjai – a művész lányának, a Vár ikonikus lakójának, Feszty Masának (1895–1979) az engedélyével - a festményt a varrások mentén felszabdalták és feltekercselték. Csak jóval később, a rendszerváltás után, 1995-ben döntöttek arról, hogy az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kap helyet a monumentális festmény. Feszty Árpádnak több, más műve is a Budavári Palotában található Magyar Nemzeti Galériában van kiállítva.
Feszty Árpád azonban több ponton is köthető az I. kerülethez. Egyrészről azon kivül, hogy több festménye is az MNG-ben található, itt a Krisztinavárosban található egy róla elnevezett utca és emléktáblája is. De a Budai Vár idősebb lakói még ma is őrzik lánya, Feszty Masa emlékezetét, annak a különlegesen bátor és nagyszerű festőnőnek, aki az ötvenes években a romjaival magára hagyott Várhegy vadvirágos lankáin gyűjtötte a Mátyás-templom oltárának díszeiül szánt csokrokat. Feszty Masa festőnő emléktáblája pedig itt, a Dísz tér 10. számú ház Tóth Árpád sétány felé néző szárnyának falán található. Különleges ember volt a vári lakosok között, Feszty Árpád lánya több mint 30 éven át élt és alkotott az említett Dísz téri házban.
Feszty Árpád éppen ma 110 éve hagyta itt a földi világot.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
