Az ostromra és a kitörésre emlékeznek a Várban
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is közösen emlékezik meg az I., II. és XII. kerületi önkormányzat, V. Naszályi Márta, Őrsi Gergely és Pokorni Zoltán polgármesterek közösen emlékeznek az ostrom katonai és civil áldozataira, illetve Budapest ostromának tragikus végjátékáról.
1944 decembere és 1945 februárja között végbement szovjet offenzívában a Budai Vár játszotta a célpont szerepét. Kétségtelen, hogy a Várnegyed ostroma volt a legtragikusabb. Az 1945. február 11-13 között történt kitörési kísérletben katonák és civilek próbáltak menekülni a szovjetek egyre inkább szorító gyűrűjéből. Az ostrom ideje alatt szinte szünet nélkül dörögtek az ágyúk, s a gépfegyverek, a reményvesztett családok légópincékben rettegve, nélkülözve, éhezve, szomjazva, egymásba kapaszkodva próbálták túlélni a kegyetlen és kíméletlen szovjet előrenyomulást. Voltak családok, akik maradtak, de voltak, akik a kétségbeesett kitörést választották, bízva a túlélésben.
Budapest 1944 decembere és 1945 februárja közötti ostromának történetében a budai várnegyed ostroma volt talán a legtragikusabb esemény. A budapesti német sereg utolsó kétségbeesett akciója az 1945. február 11-13 között történt kitörési kísérlet volt, amelyben katonák és ismeretlenszámú civil is részt vett. Hagyományosan ezeken a napokon emlékezünk a Kapisztrán téren az ostrom súlyos következményeire, áldozataira. Az eseménysorozat idén is a budai I., II. és XII. kerületi önkormányzatok együttműködésében valósul meg.
- írják az esemény Fb-oldalán.
A megemlékezés részleteiről itt tájékozódhat: https://fb.me/e/6BMqogzNI
A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
