
A Várkert Bazárban mutatják meg magukat a Balaton-part építészeti emlékei
A Balaton emblematikus építészeti emlékeit mutatja be a Várkert Bazár 100 év szezon - Építészeti emlékeink a Balaton-parton című, szerdán megnyílt szabadtéri tablókiállítása. A bemutató szeptember közepéig várja a látogatókat a Várkert Bazár Gloriette-hez vezető rámpáján.
„A covid járvány alatt kényszer szülte megoldás volt a szabadtéri kiállítás, de a közönség annyira megszerette, hogy megtartottuk ezt a formátumot” – emelte ki Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese a tárlat megnyitóján. Felidézte, hogy minden évben igyekeznek "egy csepp balatoni életérzést" elhozni a fővárosba, így a tavalyi Balaton retrospektív kiállítás után most ikonikus balatoni épületeket láthat tablókon a közönség. Kifejtette, hogy a bemutató nagyjából százéves időszakot ölel fel a Balaton régió kultúrtörténetéből.
A tizenhárom kivilágított installáció egyik oldalán egy-egy híres balatoni szálloda, klubház, kápolna, vagy nyaraló, villa jelenkori arca, funkciója és építészeti karaktere látható, a másikon pedig archív felvételek mutatják be ugyanazt az épületet, a helyszín rövid történetével együtt.
A jelenkori képeket Kárász Karolina, a Várkapitányság fotósa készítette. A tablókon látható üdülőhelyi épületek különböző korszakokat, eltérő társadalmi és építészeti felfogásokat mutatnak be. A fürdőtelepek fejlődése a déli vasút kiépítésének hatására indult el a 19. század utolsó évtizedeiben, amikor már elkezdett kibontakozni a térség karakteres építészete is, jelentős szállók és klubházak épültek a tóparton. A trianoni döntést követően, azáltal, hogy Magyarország elveszítette az erdélyi, felvidéki, adriai fürdőhelyeit, új lendületet kapott a Balaton-part. A világháború után megnövekedett a tópart iránti érdeklődés, amely a turisztikai fejlesztések és a kulturális élet gyors fejlődését eredményezte.
A tóparti települések fejlesztésében aktívan részt vettek az önszerveződő helyi fürdőegyesületek, ekkor jött létre a Balatoni Intéző Bizottság, és az építészek is ekkor kezdték el megfogalmazni a régió egészét érintő építészeti irányelveket. Ezt a fejlődést a második világháború szakította meg, és csak 1956 után, a forradalmat követően indult újra a tópart fejlesztése.
A bemutató szeptember közepéig várja a látogatókat a Várkert Bazár Gloriette-hez vezető rámpáján. A kiállítás része a Várkert Bazár nyári programsorozatának, ezért a múzeumok éjszakáján például a tárlathoz kapcsolódik a Tervezd meg és építsd meg! című gyerekeknek szóló építészeti workshop, amelyen a Balaton-parti épületek ihlette maketteket lehet elkészíteni, július 4-én pedig kerekasztal-beszélgetést rendeznek a helyszínen a kiállítás kurátorának, alkotóinak és a témában jártas szakértőknek a részvételével.
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Attila / MTI

A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.

Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.

Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…