"A legjobbak köztársasága" – a Budavári Történelmi Kaszinó legutóbbi előadásán jártunk

"A legjobbak köztársasága" – a Budavári Történelmi Kaszinó legutóbbi előadásán jártunk

Ezúttal Lánczi András, Széchenyi-díjas magyar konzervatív filozófus, politológus, a Corvinus Egyetem volt rektora tartott lebilincselő előadást a politikai filozófia tematikáján belül az államformák, illetve a kormányformák kérdésköréről hétfőn a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban megrendezett kulturális eseménysorozat legutóbbi állomásán.

Az előadás egészen az ókori filozófusoktól indult, hiszen noha több ezer év eltelt, de Arisztotelészt (Kr.e. 384-322) nem igazán haladta meg senki ebben a kérdésben, ma sem tudunk sokkal érvényesebb válaszokat adni morális, történeti szempontbólé az általa megválaszoltaknál. Az előadás címe maga az arisztokratikus köztársaságra utal, amelyet Arisztotelész a legjobb kormányformának tekintett.

Lánczi András (Fotó: NagyonVár)

A filozófusok a közösségek számára a bakafánt, bomlasztó, bosszantó ember ideáltípusai, akik olyan kérdésekről elmélkednek, aminek „az égvilágon semmi értelme nincs”. Például, hogy milyen a legjobb állam? Kik irányítsák? Melyik a legjobb politikai közösség és mi jellemzi azt?

Az előadó és a kérdező, Dr. Szatmári Péter (Fotó: NagyonVár)

Egyébként Arisztotelész három helyes államformát nevezett meg a Politikában: a királyságot (basileia), az arisztokratikus köztársaságot, illetve a politeiát, vagyis a cenzusra alapított köztársaságot, amelyben a tömeg, a sokaság gyakorolja a közjó érdekében a legfőbb hatalmat. Ezek torzulásai, elfajulásai pedig a tyranneia, az oligarchia, illetve a demokrácia. Ez utóbbit Arisztotelész a politeia elfajulásának tekinti, amelyben a sokaság, a tömeg a saját magánelőnyére gyakorolja a legfőbb hatalmat.

A kérdés az Arisztotelész óta élt és alkotott egykori történetírók, filozófusok, politikai gondolkodók műveiben az ókori Hellász nagy bölcseihez hasonlóan, leegyszerűsítve vetődött fel: Spárta vagy Athén?

Történelmi Kaszinó (Fotó: NagyonVár)

Ennek a két modellnek a filozófiai és politikai vetélkedése határozza meg azóta is az okcidentális területeken élő emberek életét. A keleti despotikus, expanzióval létrejövő birodalmakat Arisztotelész és a politikai gondolkodók sosem tekintették valódi államnak. Lánczi András felidézte az egykoron Plutarkhosz (46-125) és Xenophon (Kr.e. 430-354), illetve Kritiasz (Kr. e. 460-403) által megrajzolt legendás spártai arkhon és államférfi, Lükurgosz törvényeit, a Rhétrát, pontosabban a rhétrákat. A politikai gondolkodó részletezte a Raguzai Köztársaság történelmi állam az ókori mintához kísértetiesen hasonlító működési modelljét. Raguza (ma Dubrovnik) a mai Horvátország déli részén, az Adriai-tenger keleti partján található és az említett dalmát városállam 1358-tól 1808-ig állt fent. Felépítésében és működésében feltehetően itáliai mintát követett, de praktikumában meghaladta azt. Lánczi András előadásában részletesebben is bemutatta Raguza városállamának több évszázadon, gyakorlatilag félévezreden keresztül fennálló világát.

Kötetlen beszélgetések (Fotó: NagyonVár)

Az előadás után pedig a Budavári Történelmi Kaszinó hagyományainak megfelelően a Szent István Kávéház bőséges és nagyvonalú vendéglátása, a rendezvény úgynevezett kaszinó része következett, amely mindig a rendezvény koccintással, falatozással és kötetlen beszélgetésekkel történő folytatását jelenti.

Kedélyes disputa (Fotó: NagyonVár)

Idén is együtt ünnepelhetjük az ősi mesterségeket a Budai Várban
Idén is együtt ünnepelhetjük az ősi mesterségeket a Budai Várban

Már csak néhány nap és idén is megünnepeljük a hagyományos mesterségeket, illetve azok kézműves alkotóit, iparművészeit a Budai Várban. Idén augusztus 17-20. között kerül megrendezésre hazánk legrangosabb népművészeti fesztiválja, a Mesterségek Ünnepe. A közel ezer magyar, illetve külföldi kézműves mester nem csak bemutatja portékáit, de sokan közülük bemutatják azok elkészítésének folyamatait is a látványműhelyekben. A Szent István napi rendezvénysorozat részeként, idén ingyenesen látogatható a Mesterségek Ünnepe.

Egy korty Badacsony, jazz és exkluzív tárlatvezetések: Holnap ismét Borszerda az MNG-ben!
Egy korty Badacsony, jazz és exkluzív tárlatvezetések: Holnap ismét Borszerda az MNG-ben!

A 2025-ben immáron tizennegyedik alkalommal megrendezett gasztrokulturális kaland, a legszínvonalasabb ilyen jellegű program a hazai piacon. A különleges helyszín és a még különlegesebb exkluzív programok olyan színvonalat nyújtanak, amellyel nem igazán lehet versenyezni bor és kultúra kombinációjában. Az MNG egyik legnépszerűbb programsorozata holnap is várja a magas kultúra és a magas minőségű borok szerelmeseit. Mi biztosan ott leszünk!

„Egy olasz Pesten” - az Első Magyar Festészeti Akadémia alapítóját bemutató időszaki kiállítás nyílik a BTM Vármúzeumban
„Egy olasz Pesten” - az Első Magyar Festészeti Akadémia alapítóját bemutató időszaki kiállítás nyílik a BTM Vármúzeumban

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni Jakab emléke előtt, aki a XIX. századi hazai festészet meghatározó alakja volt. Az itáliai származású festőmestert József nádor hívta még 1834-ben Bécsből Pozsonyba, majd rá két évre már Pestre, ahol 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai festőművészképzés egyik fontos helyszíne volt, olyan tanítványokkal többek között, mint Lotz Károly, Zichy Mihály, illetve Szemlér Mihály.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.