"A legjobbak köztársasága" – a Budavári Történelmi Kaszinó legutóbbi előadásán jártunk
Ezúttal Lánczi András, Széchenyi-díjas magyar konzervatív filozófus, politológus, a Corvinus Egyetem volt rektora tartott lebilincselő előadást a politikai filozófia tematikáján belül az államformák, illetve a kormányformák kérdésköréről hétfőn a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban megrendezett kulturális eseménysorozat legutóbbi állomásán.
Az előadás egészen az ókori filozófusoktól indult, hiszen noha több ezer év eltelt, de Arisztotelészt (Kr.e. 384-322) nem igazán haladta meg senki ebben a kérdésben, ma sem tudunk sokkal érvényesebb válaszokat adni morális, történeti szempontbólé az általa megválaszoltaknál. Az előadás címe maga az arisztokratikus köztársaságra utal, amelyet Arisztotelész a legjobb kormányformának tekintett.
A filozófusok a közösségek számára a bakafánt, bomlasztó, bosszantó ember ideáltípusai, akik olyan kérdésekről elmélkednek, aminek „az égvilágon semmi értelme nincs”. Például, hogy milyen a legjobb állam? Kik irányítsák? Melyik a legjobb politikai közösség és mi jellemzi azt?
Egyébként Arisztotelész három helyes államformát nevezett meg a Politikában: a királyságot (basileia), az arisztokratikus köztársaságot, illetve a politeiát, vagyis a cenzusra alapított köztársaságot, amelyben a tömeg, a sokaság gyakorolja a közjó érdekében a legfőbb hatalmat. Ezek torzulásai, elfajulásai pedig a tyranneia, az oligarchia, illetve a demokrácia. Ez utóbbit Arisztotelész a politeia elfajulásának tekinti, amelyben a sokaság, a tömeg a saját magánelőnyére gyakorolja a legfőbb hatalmat.
A kérdés az Arisztotelész óta élt és alkotott egykori történetírók, filozófusok, politikai gondolkodók műveiben az ókori Hellász nagy bölcseihez hasonlóan, leegyszerűsítve vetődött fel: Spárta vagy Athén?
Ennek a két modellnek a filozófiai és politikai vetélkedése határozza meg azóta is az okcidentális területeken élő emberek életét. A keleti despotikus, expanzióval létrejövő birodalmakat Arisztotelész és a politikai gondolkodók sosem tekintették valódi államnak. Lánczi András felidézte az egykoron Plutarkhosz (46-125) és Xenophon (Kr.e. 430-354), illetve Kritiasz (Kr. e. 460-403) által megrajzolt legendás spártai arkhon és államférfi, Lükurgosz törvényeit, a Rhétrát, pontosabban a rhétrákat. A politikai gondolkodó részletezte a Raguzai Köztársaság történelmi állam az ókori mintához kísértetiesen hasonlító működési modelljét. Raguza (ma Dubrovnik) a mai Horvátország déli részén, az Adriai-tenger keleti partján található és az említett dalmát városállam 1358-tól 1808-ig állt fent. Felépítésében és működésében feltehetően itáliai mintát követett, de praktikumában meghaladta azt. Lánczi András előadásában részletesebben is bemutatta Raguza városállamának több évszázadon, gyakorlatilag félévezreden keresztül fennálló világát.
Az előadás után pedig a Budavári Történelmi Kaszinó hagyományainak megfelelően a Szent István Kávéház bőséges és nagyvonalú vendéglátása, a rendezvény úgynevezett kaszinó része következett, amely mindig a rendezvény koccintással, falatozással és kötetlen beszélgetésekkel történő folytatását jelenti.
Dr. Papp Adrienn és Dr. Sudár Balázs kötetének bemutatójára 2025. április 24-én, csütörtökökön 16 órától kerül sor a BTM Vármúzeumban. A történelmileg is fontos és autentikus helyszínen a könyv szerzőivel B. Szabó János, történész beszélget majd. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Szerkesztőségünk Csapó Csaba történésszel közösen kalauzolja végig a programra jelentkezőket az Ulpius-háztól indulva a budavári polgárvároson át egészen az egykori Philadelphia Kávéházig. Akik velünk tartanak, azok többek között megtudhatják, hogy kik voltak a valóságban az Ulpius-testvérek, ki állta Tóth Árpád esküvői számláját, hol lakott a magyar irodalom valaha élt legnagyobb mecénása, miért vált Török Sophie és Babits Ildikó halálos ellenséggé, mit gondolt Márai a szétbombázott Mikó utcai lakása láttán, hol állt a Kosztolányi-ház, kiknek volt a múzsája Kozmutza Flóra, mely hírességekkel élt Szabó Dezső közös albérletben és persze, hogy rajta kívül még kik voltak a Philadelphia Kávéház legismertebb vendégei. Gyere el most szombaton és légy részese egy izgalmas és tartalmas budavári sétának!
Az Országos Széchényi Könyvtár szeretettel várja az érdeklődőket a kötet keddi bemutatójára.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
