A Budai Várat is érinti majd az atlétikai vb maratoni versenye
A szervezők várakozásai szerint az augusztusi atlétikai világbajnokságon az élő televíziós közvetítés jóvoltából – a Giro d’Italia tavalyi, Budapesten megrendezett szakaszához hasonlóan – tízmilliók gyönyörködhetnek majd a Vár, és természetesen a főváros más, ikonikus részeinek látványában.
„Hősök tere, Andrássy út, Lánchíd, Alagút, Várkert Bazár - csak néhány történelmi látványosság, amelyet megcsodálhatnak majd a 2023-as atlétikai világbajnokság maratoni versenyeinek résztvevői és a nézők a helyszínen, valamint az egész világon a tévéközvetítésen keresztül. Egymilliárdan nézik majd az előzetes várakozások szerint összesen a világbajnokság közvetítéseit és közülük több tízmillióan lesznek azok, akik láthatják augusztus 26-án és 27-én, amint a világ legjobb maratoni futói száguldanak Budapesten, az UNESCO világörökség részét képző történelmi városrészeken” – olvasható a szervezők által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
.jpg)
Az indulók négy kört tesznek meg a 10 kilométeres pályán, összesen nyolcszor kell átfutniuk a Lánchídon és négyszer az Alagúton a Budai vár alatt. Eközben láthatóvá válik a budai panoráma, a pesti rakpart, az Erzsébet tér, az Operaház és a belváros sok-sok büszkesége, tere, műemléke.
Augusztus 26-án reggel 7 órakor indul a női, augusztus 27-én reggel 7-kor pedig a férfi maraton mezőnye és szintén az Andrássy úton rendezik a gyalogló versenyeket.
A Budavári Palota minden újabb nemzedék számára egy különleges, felfedezni való hely marad, ami tele van érdekességgel. A BTM Vármúzeum ezen a nyáron is csatlakozott a Kajla-programhoz, így a Kajla-útlevéllel rendelkező látogatók szeptemberig díjmentesen léphetnek be a múzeumba. Kalandra fel!
A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
