Ez történt a Budai Várban 1920. június 4-én
A Kárpátoktul le az Al-Dunáig/ Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!/ Szétszórt hajával, véres homlokával/ Áll a viharban maga a magyar./ Ha nem születtem volna is magyarnak,/ E néphez állanék ezennel én,/ Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb/ Minden népek közt a föld kerekén. – írta Petőfi. Sorait halála után több, mint hetven évvel sokan idézték. Így telt a Várban a trianoni békediktátum gyalázatos napja.