Karády Katalin, a Halálos tavasz című film egykori főszereplője a két világháború közötti magyar filmtörténet ikonikus színésznője, első igazi filmsztárja volt. Filmvászonra illő, kalandos élete a 20. század lenyomata is.

Karády egy kőbányai szegény családban született hetedik gyermekeként, a bántalmazó apa karjaiból menekülő fiatal lány tehetsége már idejekorán megmutatkozott, így egy segélyakció keretében öt évig Svájcban, Németországban tanulhatott. Alig 20 évesen férjhez ment egy nála tizennyolc évvel idősebb vámtiszthez, de három év után elváltak. Később gyengéd szálak fűzték a németellenes Ujszászy István kémfőnök tábornokhoz. 1944-ben lakásában üldözötteket bújtatott, amiért később a Gestapo be is börtönözte és meg is kínozta az a színésznőt.

Vallattak, fölvittek a Svábhegyre, agyba-főbe vertek, a fogaimat kiverték. Nagyon sokat szenvedtem. Minden reggel ez volt a reggeli. Fölvittek a Svábhegyre kínozni. Hiába vallattak, nekem nem volt mit bevallanom, nem volt mit elárulnom, mert nem tettem mást, csak segítettem néhány embernek

–  mesélte Karády Sándor Pál 1979-es riportfilmjében.

A kommunizmusban mellőzték, betiltották filmjeit, fellépéseit megtiltották. 1948-ban feltehetően megölték szerelmét, a színésznő 8 hónapon át idegösszeomlással feküdt. 1951-ben Karády Katalin végleg külföldre távozott, majd Sao Pauloban és New Yorkban nyitott kalapüzletet. 1990-ben halt meg. Az üldözöttek melletti kiállásáért és tettéért 2004-ben posztumusz Világ Igaza címmel tüntették ki a színászt.

Karády Katalin (1910-1990) az alábbi képen 1941-ben az Attila utca 51. számú háznál sétál még az ostrom előtt egy filmjelenetben. A ma már Attila út 91. szám alatti házban már régen nem Krajnyák Ferenc kárpitos- és díszítőmester műhelye van, s az Attila út 89. (akkoriban 49.) számú lakóház kapuzata sem ugyanolyan díszes. A házszámozás egyébként azért változott, mert 1961-ben az Attila utcát és az Attila körutat Attila úttá egyesítették, ezért az út házszámait 40-nel megnövelték.