Sok idő telt el azóta, amikor 1687 szeptemberében a Budát akkor már egy éve felszabadító V. Károly (1643-1690) lotaringiai herceg közvetlen beosztotja, Beck Menyhért városparancsnok kinevezte Buda első polgármesterét, Prenner Farkas András Lipót (1663-1722) császári kapitány személyében. Persze, maga az I. kerület, mint közigazgatási egység csak 1873. november 17-én jött létre a három város Buda, Óbuda és Pest egybeolvasztásakor, Budapest létrejöttével. Mégis Buda korábbi polgármestereit elsősorban a mai Budavár polgármesterének elődjeinek tekinthetjük. Még akkor is, ha tudjuk a budai Várkerület igazgatási területével (3,41 km²) Budapest negyedik legkisebb, lakosságszáma (24 094 fő) alapján pedig a főváros negyedik legkisebb kerülete. Mégis, mi hisszük, hogy Budavár polgármesterének lenni – az ország több mint háromezer polgármestere közül is – az egyik legnagyobb megtiszteltetés.
Buda – az 1873. évi városegyesítés előtti utolsó – polgármestere, a reformkori politikus, Házmán Ferenc (1810-1894) volt az első hazai politikus, aki 1844-ben a budavári tanácsteremben magyarul szólalt fel, de ő volt Buda és Pest egyesítésének egyik első kezdeményezője is. Nem volt kétséges, hogy az egyébként jómódú német családból származó politikus kinek az oldalára áll a szabadságharc alatt. Annak leverése után, a kényszer-emigrációban lévő jogászt in contumaciam vagyis távollétében halálra ítélték, s csak a Deák-féle kiegyezés, 1867 után tért haza, amikor is 1869-1873-ig Buda polgármestere és országgyűlési képviselője lett. Polgármestersége alatt barátságossá tette a Várnegyedet, megszüntette annak erődjellegét, de nevéhez köthető Buda vízvezeték-hálózatának, illetve a gázvilágításának kiépítése, a Duna-part szabályozása, a Fogaskerekű Vasút megvalósítása, valamint a Margit híd megépítése.
Tehát, vannak méltó elődök, követendő példák, példaképek, akiknek nyomába lépni már önmagában hatalmas kitüntetést és feladatot jelent.
Böröcz László polgármester átvette elődjétől a hivatalt. Számos komoly feladat és kihívás áll a városvezetés előtt, amelyek megoldása alapvetően befolyásolja az I. kerület hosszú távú jövőjét.
A munka most veszi kezdetét, és az elkövetkező időszakban kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a kerület élhetőbbé, gazdaságilag fenntarthatóbbá és infrastrukturálisan fejlettebbé váljon. A cél az, hogy a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával egy kiegyensúlyozott, modern várost hozzunk létre. Ebben számítunk az itt élők figyelmére és az önkormányzatban dolgozók munkájára egyaránt.
Mit kívánhatnánk mást, mint kerületünk számára felvirágoztató eredményes és gyarapodó éveket!
