Apponyiak a Várnegyedben
Apponyi Albert gróf (1846-1933) a dualizmus korának meghatározó konzervatív politikusát a két világháború közötti revizionista korszak intellektuel hőseként, a párizsi tárgyaló asztalról lesepert magyar érvek arisztokrata harcosaként tisztelte – szinte egy emberként – a magyar nemzet, aki itt a Várnegyedben talált otthonra a felvidéki birtokok elvesztése után.
Kik érted ültek, szent világszabadság – rabok a Várnegyed börtönében
A reformkori törekvések elbukását, ha úgy tetszik totális politikai csődjét mi sem jelzi jobban történelmi kilométerkőként, mint az 1848. március 15-i pesti forradalom kitörése. A reformjavaslatokat az asztalról lesöprő bécsi udvar nem érzékelte a valóságot, s hogy mekkora feszültség forr a magyar keblekben. Így, amikor a hatalom végletekig feszítette a húrt, a magyar nemzeti újjászületés szabadságvágya úgy fakadt ki és sepert végig az országon, mint ahogyan a természeti csapások szokták az útjukba álló dolgokat ledönteni: feltartóztathatatlanul. Ezt megelőzően és után azonban rengetegen raboskodtak a császári önkény miatt börtönökben. Cikkünkben azokat a hírességeket mutatjuk be, akik a Táncsics-börtönként elhíresült budavári „tömlöcben” ültek forradalmi nézeteik miatt. Ezért is a Petőfit megidéző parafrázis a címben: Kik érted ültek (!), szent világszabadság!
Mezőre hulló véreink: A Vérmező rövid története
Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?
„A Vár Budapest ékszerdoboza, mi pedig szeretnénk megmutatni a kincseit” – interjú Csapó Csaba történésszel
Dr. Csapó Csaba történész számos tematikus séta ötletgazdája és vezetője, feketeöves sétavezető. Ennek a hivatásnak az egyik legismertebb, leghitelesebb és legnépszerűbb képviselője, aki közel tíz éve mutatja meg a történelem, az építészet, az irodalom, a művészetek és a kultúra iránt fogékony magyar embereknek Magyarország kincseit. A NagyonVár tematikus séták tervezésekor kézenfekvő volt, hogy őt, mint céhbelit keressük meg szakmai partnerként.
„Ó, hány szeptembert értem eddig ésszel! a fák alatt sok csilla, barna ékszer…” – őszköszöntő Radnótitól
Ilyenkor szeptember elsején, amikor a strandok ujjongó-nevető morajából kiszakít bennünket az iskolakezdés és a napi robot, érdemes időt szánni nap végén egy kis sétára. A Várhegy alatti parkok esti halkulatában a már sárguló, s barnuló lombok között átszűrődő naplemente el-elvakító fénye még vissza repíthet bennünket a tegnap éltető, nyári hangulatába. Mint egy elfeledett kamaszkori szerelem, még feléled az ember lelkének legmélyén a nyár, de már ránk kacsint a szüret, s a must illata szívünk pincemélyére hatol. Radnóti 85 évvel ezelőtt született, 1940. július 15-én megírt költeményével köszöntjük az őszt.