Jókai halhatatlan hőse, Ráday Gedeon és a Budai Vár
A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.
„Mindnyájunknak el kell menni!” – Különleges ünnepi programokkal készül a BTM Vármúzeum március 15-re
Exkluzív tárlatvezetésekkel, történelmi előadásokkal, különleges családi programokkal várják a kicsiket és a nagyokat is a Budavári Palotanegyedben található Vármúzeumban. Az 1848. március 15-én kitört forradalom ünnepnapja alkalmából az összes programra és kiállításra a belépés ingyenes.
Dicsőség a hősöknek – Avanti ragazzi di Buda!
Ilyenkor, november 4-én az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk, többek között a pesti és a budai srácokra. Ilyenek voltak a Széna tériek, a körtériek, de Budafokon is sok ifjú harcolt a tankokkal támadó, sokszoros túlerő ellen. A Budai Vár támfalán Mansfeld Péter (1941-1959) szobra mindig emlékeztet bennünket arra, hogy a hazáját nem adja az ember. Csoóri Sándor (1930-2016) egyik legszebb verséből idézve: „Ölelni másutt is ölelhetsz,/ De ölni csak itt maradt jogod.”
„Halottak napján most kétszeres a bánat: elhunyt szeretteink, s a hősi holtakért…”
Halottak napja van, az emlékezés óráit éljük meleg otthonainkban, s a hűvös, avarillatú temetőkben egyaránt. Ilyenkor a meggyújtott gyertya lángjával valahol legbelül mi magunk is elégünk picit. Magyarként azonban ezek a szomorkás napok kétszer olyan nehezek, mint más nemzetek gyermekeinek, hiszen a vérbe fojtott szabadságunk dermedt csendjét, s annak utolsó percéig harcoló hőseit is megidézik. 1956-ban ezeken a napokon ontották véreinket, mi pedig egy eddig szinte ismeretlen verssel emlékezünk rájuk!
Márai Sándor szívfacsaró versével emlékezünk 1956 hőseire -videó!
A letűnt polgári világ utolsó nagy képviselője, az egykor a Mikó utca és a Logodi utca sarkán élő író és költő, Márai Sándor (1900-1989) ikonikus verse az 1956-os forradalom és szabadságharc talán legszebb irodalmi mementója. Az ekkor már az Egyesült Államokban, emigrációban élő író New York városában írta a Mennyből az angyal című versét. 1956 a magyarság utolsó – tragikus, az orosz tankok által vérbe fojtott – kísérlete volt a kommunizmus által üldözött polgárság, illetve a „végelszámolt” polgári világ feltámasztására.