Kik voltak a cipszerek? – kérdezhetnénk. A cipszer elnevezéssel a még a középkorban a Szepességbe telepedett német lakosságot, illetve azok leszármazottjait, a szepességi szászokat illetjük. Az egykori Magyar Királyság egyik legészakibb, a Magas-Tátrát is magába foglaló vármegyéjét, amelyen ma Lengyelország és Szlovákia osztozik Szepes vármegyének (németül Zips) nevezték.
Az itt élő, a reformáció után főként evangélikussá lett cipszerek saját kultúrával, hagyományokkal, nyelvjárással rendelkeztek. A városias környezetben, mint például Késmárk, Lőcse, Igló meghatározó volt a minőségi oktatás jelenléte. Összegyűjtött törvényeiket 1370-ben foglalták írásba (Zipser Willkühr). A történelem során megszerzett kiváltságaikat a II. József-féle rendeletekkel elvesztő cipszerek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc támogatására külön cipszer ezredet, ha úgy tetszik légiót hoztak létre.
De innen származott többek között a Görgei Artúr családja (Görgey), valamint a Berzeviczy, a Bruckner és a Gryllus-család is. De szepességi szász volt például a felvidéki Grosschmid-család, akik végül Kassán telepedtek le, s ebből a családból származik a híres jogász, a város egykori legendás polgármestere, Grosschmid Géza (1872-1934), fia a későbbi híres író, Márai Sándor (született Grosschmid Sándor Károly, 1900-1989), illetve annak testvéröccse, Radványi Géza (született Grosschmid Géza, 1907-1986), valamint az ő nagybátyjuk volt a híres magánjogtudós Grosschmid Béni (1851-1938) is, aki a két világháború közötti magyar polgárjogi gondolkodás egyik legnagyobb hatású, legeredetibb képviselője volt.
Szintén cipszer volt az ugyancsak erős budavári kötödéssel bíró Hunfalvy János földrajztudós (1820-1888), a Ferenc József-rend lovagkeresztjével kitüntetett feltaláló, Petzvál József (1807-1891), illetve Kéri Kálmán (1901-1994) a 2. magyar hadsereg vezérezredese, későbbi MDF-es politikus, 1990-től haláláig az Országgyűlés korelnöke, valamint a Lőcsén született Marschalkó János (1818-1877) szobrászművész is, akinek – többek között – a Lánchíd oroszlánjait is köszönhetjük.
Szóval lesz miről beszélni a Lovarda melletti Pasha Caféban megrendezésre kerülő filmvetítés után. A filmben a felvidéki cipszerek történetét ismerhetik meg a kedves érdeklődök. A műsorvezető Farkas Hoffmann Márta, újságíró lesz, aki a magyarországi német nemzetiségi képviselet jól ismert, mondhatni legendás alakja. Vendége és beszélgető partnere pedig az ELTE egykori történésze, Budaörsi úti kollégiumának vezetője Dr. Seifert Tibor tanárúr lesz.
A rendezvény partnerei tematikus budavári portálunk mellett a Budavári Német Nemzetiségi Önkormányzat, a ClubNetCet Egyesület, valamint a Viadukt Alapítvány lesznek. Az eseményre ezen a linken lehet regisztrálni.
