Éppen 185 éve pusztított a pest-budai árvíz
1838. március 13-án tört Pest-Budára a magyar főváros történetének legnagyobb árvize. A jégtorlódás miatt kialakult árvíz leghíresebb szereplője a Vörösmarty Mihály (1800-1855) által megírt „árvízi hajós” volt, akinek hőstetteivel feltehetően minden magyar ember már kisiskolás korában találkozik. De hogyan és miért is került szinte az egész akkori főváros – beleértve a Tabánt és a Vízivárost – víz alá és mekkora károk keletkeztek az árhullám levonulása után? Cikkünkben mindezekre választ kapnak.
A piaci takaróponyvától a Nemzeti Galériáig – interjú Gerlóczy Gáborral a Csontváry-hagyatékról
Idén Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Hogy ma a festőgéniusz képeit csodálhatjuk, az tulajdonképpen Gerlóczy Gedeonnak köszönhető, aki szinte az egész életét arra tette fel, hogy ezt a hagyatékot a magyar nemzet örökül kapja. Ezt a munkásságot igyekezett tovább vinni Gerlóczy Gábor is, aki a nagybátyja nappalijában már 10 évesen sem tudta levenni a szemét a Magányos cédrusról. Ahogy megálltunk a Magyar Nemzeti Galériában látható Csontváry képek előtt, egy turistacsoport éppen a híres Galamb utcai lakásról hallgatott izgalmas történeteket az idegenvezetőtől. Ezekről kérdeztük mi is.